Ahogy közelednek a hidegebb hónapok, többeknek jut eszébe, hogyan lehet melegen tartani a lakást. Melyik a legjobb elektromos fűtés számodra? Megvizsgáljuk a lehetőségeket, az előnyöket és hátrányokat, hogy egy kellemes hőérzetet nyújtó költséghatékony elektromos fűtés rendszert tudj választani.
Gázfűtés kizárva
Először is megjegyezzük, hogy a gáz alapú fűtések nem lesznek tárgyalva ebben a cikkben.
Eddig olcsó, de legalábbis gazdaságos volt gázzal fűteni. Úgy tűnik, most ennek vége. Amúgy a gáz egy fosszilis tüzelőanyag, és ezért gáz alapú fűtésrendszert lehetetlen üvegház hatású gázok kibocsájtása nélkül üzemeltetni.
Igaz, az elektromos áramot részben fosszilis energiahordozók felhaszánlásával (gáz, szén tüzelésű erőművekben) állítjuk elő, de ennek nem muszáj így lennie. Lehet 100%-ban megújuló napelemes rendszereket kialakítani, és így az üvegházhatással kapcsolatban nulla terhelés mellett fűteni.
Most, hogy ezt elintéztük, nézzük, milyen lehetőségek állnak rendelkezésre elektromos fűtéssel kapcsolatban.
Először nézzük a terek (teljes lakások) fűtésére alkalmas rendszereket. Ide tartozik az inverteres klímás fűtés és az elektromos központi fűtés. Ezek után az ellnállás alapú hősugárzókat és levegőkeringetéses rendszereket.
Hatékonyan fűtő klímát szeretne?
Kérjen árajánlatot!
Fűtés klímával
Az inverteres klímák gáz folyadékká történő összenyomásával működnek, ami alkalmas hőenergia szállítására. A technológia hőszivattyús, vagy hőpumpa néven ismert. Hőszivattyút más eszközökben is használunk. Például a hűtőszekrényben is egy hőpumpa viszi a hőenergiát a hűtőszekrény belsejéből a hátulján levő hőleadó rácshoz. Ezért van a hűtő mögött meleg. Egy inverteres klíma berendezés ezt a hőszállítást bármelyik irányba tudja végezni. Ezért hívják inverteresnek, ami magyarul “megfordítós” lehetne.
Nyáron a hőt a lakásból viszi ki a szabadba, télen pedig fordítva, a szabadból hozza be a hőt a lakásba.
A klímás fűtés nagy előnye: a hatékonyság
Az inverteres klímás fűtésben lenyűgöző, hogy mennyire hatékony tud lenni. Míg az ellenállás alapú elektromos fűtés ideális körülmények között is maximum 100%-os hatékonysággal tudnak működni, a inverteres klímában használt hőpumpa 100%-nál jóval magasabb hatékonysággal tud üzemelni. A hatékonysága lehet akár 600% is, ami azt jelenti, hogy akár hatod annyi energiafelhasználással tud adott hőmennyiséget produkálni, mint egy ellenállás alapú elektromos fűtőeszköz. Hogyan lehetséges ez? Ahogy a hőpumpa neve is utal rá, ez a készülék hőt pumpál az egyik helyről a másikra. Nem átalakítja az energiát másfajta energiára, jelen esetben elektromos energiát hőenergiává, hanem csupán elvezeti a hőenergiát egy másik helyre. A hőenergiát viszonylag könnyű összegyűjteni és elvezetni, ezért egy hőpumpa jóval több hőenergiát tud elszállítani, mint amennyi elektromos energiát ehhez felhasznál.
A hőpumpa hatékonyságát egy mutatószám írja le, ami COP (coefficient of performantc) névre hallgat. Ez mutatja meg a szállított hőenergia és a felhasznált elektromos energia arányát.
Például, ha a hőpumpád 1kWh áramot használ fel ahhoz, hogy 4 kWh hőt szállítson a szabadból a lakásodba, akkor annak a COP-je 4 lesz.
Az inverteres klímák COP-je akár 5,8-as is lehet. A valós COP (hívhatjuk hőcserélési teljesítménynek is) több tényezőtől is függ, úgy mint a kinti és a benti hőmérséklet különbségétől, a hűtőgáz minőségétől, a kompresszor típusától és az egész klíma berendezés felépítésétől.
Az alacsony kinti hőmérséklet mérsékli a hőpumpa hatékonyságát fűtés során. Némely klíma berendezések COP értékei meglehetősen alacsonyra (akár 2 alá) esnek, ahogy a kinti hőmérsékle a nullához közelít. Mielőtt klíma készüléket vásárolnál, ezért érdemes a COP jelleggörbét is megnézned, ami mutatja, hogy hogyan alakulnak a COP értékek a kinti hőmérséklet és a fűtési levegő hőmérséklet függvényében.
Mivel az inverteres klíma hőszivattyúval működik, kifejezetten energiatakarékos elektromos fűtés rendszer.
Hatékonyan fűtő klímát szeretne?
Kérjen árajánlatot!
De jó lesz a hőérzet?
Akik azon gondolkodnak, hogy inverteres klímával fűtsenek, gyakran felteszik a kérdést, hogy a hőérzet lesz-e olyan jó, mintha egy légkeringetéses, vagy egy központi vízkeringetéses (cirkó) rendszert használnának. Az inverteres klímás fűtésnek a legjelentősebb komfort gyengítő tényezője, hogy a beltéri egység befújja a meleg levegőt a szobákba. A levegő mozgásának valóban lehet egy hűtő hatása, ami rontja a hőérzetet. A levegő mozgásának a hatása persze felmerül más fűtési rendszerek esetében is, de talán a split klímás fűtés esetében a legerősebb, amennyiben a beltéri egység kialakítása nem megfelelő, és túl gyorsan áramlik a fűtött levegő.
Ezt a hatást gyakran azzal próbálják ellensúlyozni, hogy magasabb hőmérsékletre állítják be a fűtést, ami természetesen magasabb fogyasztást is eredményez.
Az erősebb légmozgásnak van egy apró, de kedvező hatása is. A télen alapjában véve nehezebben száradó ruhák remekül meg fognak száradni a keringő levegőnek köszönhetően. Ráadásul a kíma készülék a levegő nedvességét is csökkenti, ami nem feltétlen mondható el más fűtési rendszerekről.
A gyártók természetesen foglalkoznak is ezzel a témával, első sorban szélesebb, vagy akár több levegőkifúvó egységet használva, ami lassabb levegőáramlást tesz lehetővé változatlan hőleadás mellet. Vannak gyártók, melyek az irányított levegőkifújás technikáját használják, aminek célja, hogy a levegő a falak mentén, vagy a padló közelében (hűtés esetén a mennyzet közelében) áramoljon. Erre a gyártók Coanda hatásként hivatkoznak, ami azt a jelenséget írja le, hogy folyadékokban és gázokban az áramlatok a közeget határoló felületekhez tapadnak, még akkor is, ha a határoló felület íves.
Amennyiben a levegő áramlásának útját valamelyest leszűkítjük, a légáramlás jóval messzebbre elér, ami lehetővé teszi, hogy a meleg (vagy hideg) levegő egyenletesebben oszoljon el a térben. Azzal, hogy a légáramlás nem a személyek felé irányítjuk, jelentősen csökkenthető a légáramlás okozta hűvösség érzés. Sokat segít tethát a megfelelő beltéri egység kiválasztása, valamint a beltéri egység megfelelő elhelyezése és beállítása.
Sok beltéri egységnél beállítható a random lelvegőbefújási módj, amivel nyáron hűtő üzemmódban is modellezhető egy könnyű szellő.
Beltéri egység elhelyezése
A beltéri egységet általában a mennezet közelében szokás elhelyezni a falon. Ezen kívül azonban léteznek padlóra helyezett illetve mennyezetre helyezett “kazettás” modellek is. Ha a fűtés a fő szempont a klímánál, akkor érdemes olyan beltéri egységben gondolkodnod, ami a padlón helyezhető el. Így a meleg levegő végigáramlik a padlón, azonnal éreztetve a fűtés hatását. Ez a akkor is igaz, ha egy hőszivattyús légbefúvós rendszerben gondolkodsz. A padló közeli meleg levegő beáramlás gyorsabban fog melegíteni, mint a mennyezethez közeli – bár a légbefúvús rendszerek esetében is ritka a padló közeli légbevezető nyílás.
A padlóra helyezett beltéri egységek fő hátránya, hogy általában alacsonyabb a hatékonyságuk, mint a falra szerelt változatoknak. Nem világos, hogy miért van ez így, mivel a padlóra helyezhető beltéri egységek legalább akkora méretűek, ha nem nagyobbak, mint a falra szerelhetőek, ami azt jelenti, hogy hőleadás és légáramlás szempontjából legalább olyan jónak kell lenniük, mint a falra szerelt változatoknak. Technikailag nincs rá ok, miért lennének a földre szerelhető beltéri egységek kevésbé hatékonyak, de mégis így van. Elképzelhető, hogy a különbség abból adódik, hogy a falra szerelhető beltéri egységek jóval népszerűbbek, így a gyártók ezeknek a fejlesztését helyezik előtérbe. A méretgazdaságosság lehet az oka annak is, hogy a falra szerelhető beltéri egységek olcsóbbak is.
Zajos lesz, ha folyton megy?
A modern split klímák és kégkeringetős hőszivattyús rendszerek is inverteresek, ami azt is jelenti, hogy a kompresszor nem csak ki-be kapcsol. A modern inverteres rendszerek változó fordulatszámon képesek üzemelni, így a kompresszor mindig a megfelelő teljesítménnyel fog dolgozni, ami hatékonyabb, energiatakarékosabb és csendesebb működést tesz lehetővé.
Az inverteres rendszerek csendesebbek, mint az egyszerűen ki-be kapcsoló rendszerek. Az inverteres beltéri egységek zajszintje gyakran nagyon alacsony, alig magasabb a suttogásnál, igaz, ez függ a levegő áramoltatás sebessgétől. Több modell zajszintje 20 decibelnél kezdődik, és 40-50 decibelig tart. A légkeringetős hőszivattyús rendszereknél persze a levegőt keringető egység nem a szobákban található, így azoknál beltéri zajról nem is igen lehet szó.
A kültéri egységek (itt van a kompresszor) zajszíntje is eltérő. A legjobb, ha összehasonlítod a kiválasztott modellekét. Az érzékelt zajterhelés a kültéri egységek esetében is csökkenthető. Éredemes a kültéri egységet a hálószobáktól minél messzbb elehelyezni, valamint esetleg sövénnyel keríteni.
Minél közelebb jár a kültéri egység a maximális teljesítményéhez, annál hangosabb lesz. Nem éri meg egy kisebb teljesítményű egységet venni, ha szinte mindig csúcsra lesz járatva, mert igen hangos lesz. A teljesítmény alacsonyan tartására jó módszer az is, ha nem fűtöd a szükségesnél magasabb hőmérsékletre a lakást.
Ugyanitt említhetjük, hogy ha gyenge az otthonod hőszigetelése, és sok hő vész el az ablakoknál illetve gyengén szigetelt falrészeken, akkor az a fűtésrendszert is meg fogja terhelni, ami a magasabb fogyasztás, kopás, használódás mellett magasabb zajszintekhez is vezet.
A hőszigetelés javítása sok előnnyel jár! Nem utolsó sorban a klímás fűtésed is csendesebb lesz.
Egyéb fontos tulajdonságok
Az inverteres légkondicionáló mind hosszú élettartamú szűrőkkel vannak ellátva, amit csak hat havonta kell tisztítani. El vannak látva levegő ionizáló egységgel, ami a kórokozók többségét kiszűri, nagyon hatékony ventilátorok vannak, ami hozzájárul az alacsony fogyasztáshoz és alacsony zajszint melletti üzemet tesz lehetővé, valamint több funkcióval rendelkező távirányítóval vannak ellátva. A távirányítón általában elérhető az időzítő funkció, a légterelés módjának beállítása, az energiakímélő üzemmód. Egyre gyakrabban elérhető az a funkció, ami egy infravörös szkenner segítségével felméri, hogy vannak-e a szobában, és ha a szoba üres, alacsonyabbra állítja a teljesítményt.
A készülékek egyre gyakrabban csatlakoztathatóak bluetooth vagy Wi-Fi csatlakozással okos otthon rendszerekhez. Ezek segítségével távolról is vezérelhetőek a készülékek.
Amennyiben néha túl száraz a levegő a légkondícionáló használatától, jól jöhet a levegő páratartalom beállító funkció. Az ideális páratartalom 40% és 60% közötti. Vannak klíma berendezések (Például a Daikin US7 sorozat), aminél be lehet kapcsolni a páratartalom szabályozást. A páratartalom szabályozó innentől teszi a dolgát, és a hőpumpa gondoskodni fog a megfelelő páratartalom fenntartásáról.
Az inverteres klíma hatékonyságának növelése
Ha a költséghatékony elektromos fűtés a cél, érdemes figyelembe venned a következőket. Egy jó inverteres klímának magas COP és EER értéke lesz, de ezek csak akkor fognak teljesen érvényesülni, ha a berendezés elhelyezése és felszerelése megfelelő. Minél kisebb a különbség a kinti és benti hőmérséklet között, annál hatékonyabban fogja tudni a hőpumpa a hőenergiát szállítani.
Amennyiben a klíma első sorban fűtésre lesz használva, érdemes a kültéri egységet a hát napos oldalán elhelyezni. A ház napos oldalán a levegő hőmérséklete általában több fokkal melegebb, mint az árnyékos oldalon. Ez a hőmérséklet különbség jelentős eltérést okozhat a klíma hatékonyságában. (Lásd a COP értékek alakulását a kültéri hőmérséklet függvényében.) Amikor a klímát hűtéshez használod, akkor pedig a kültéri egység árnyékolása segít javítani a készülék hatékonyságát. Megérheti a kültéri egységet lombhullató sövénnyel árnyékolni, így nyáron árnyékolva lesz a kültéri egység és közvetlen környezete, télen viszont sütni fogja a Nap.
Hőszivattyús központi fűtés
A központi fűtéses rendszereknek két fő része van. Egy vízmelegítő kazán és a meleg vizet keringető csővezeték rendszer. A csővezeték rendszer egy vagy több fűtökört tartalmaz, minden fűtőkör egy vagy több a terekbe hőt leadó fűtőfelületet (ez lehet falra szerelt radiátor vagy padlófűtés egység) lát el melegvízzel.
Sok központi kazánhoz tartozik egy víz tartály, amit a kazán felmelegít. A felmelegített víztömeg garantálja, hogy a fűtőkörökbe kiáramló melegvíz hőmérséklete ne ingadozzon, valamint a megfelelő nyomást is biztosítja. Vannak központi kazánok, melyekhez nem csatlakozik tartály, illetve a pontosság kedvéért megemlítem, hogy a folyadék hőtágulását kezelendő, csak egy kis nyomáskiegyenlítő tartály csatlakozik hozzájuk. Ezek a puffer tartály nélküli rendszerek közvetlen visszaforgatják a felmelegített vizet a fűtőkörökbe.
A központi kazánok többféle fűtőanyaggal működhetnek. Lehetnek gázkazánok, ellenállás alapú elektromos kazánok és hőszivattyús kazánok. A teljesség kedvéért megemítjük még a szilárd tüzelésű központi kazánokat is (szén, fa, pellet).
A legtisztább és leghatékonyabb központi kazán a hőszivattyús kazán, amiről a továbbiakban szó lesz. Mint az inverteres klímák, ezek is a kültéri hő felhasználásával fűtenek, így hatékonyságuk 100% fölötti is lehet, akár 400%-os (COP 4), vagy annál is magasabb.
A vízkeringetésű rendszerek általában több fűtőkört is tartalmaznak, így a lakás egyes részei eltérő mértékben fűthetőek, vagy egyes területeken (elzárt tárolószobák) a fűtés akár teljesen le is kapcsolható, így a fűtésre használt energia csökkenthető.
A rendszerben a víz alacsony nyomáson cirkulál, a fűtési körök teljesítménye pedig általában egy központi vezérlőegységgel állítható be. A fejlettebb központi vezérlők programozhatóak. Be lehet állítani, hogy mikor és hol legyen meleg napszaknak megfelelően. Így például be lehet állítani, hogy napközben a nappaliban legyen erősebb a fűtés, a hálószobákban pedig lefekvés előtt.
Mivel a vízkeringetéses rendszerekben a hőleadó felületek (akár a padlófűtés, akár a falra szerelt radiátor) a járófelület alatt, vagy annak a közelében vannak, alacsonyabb átlagos szobahőmérséklet mellett is jó hőérzetet nyújtanak. Ezen túl, mivel a vízkeringetéses fűtés nagyon alacsony légmozgással jár, a légmozgásból eredő hűtő hatás, ami a klímás fűtés esetében megfigyelhető, gyakorlatilag nem észlelhető.
Hűtési funkció
Ahogyan az indukciós klímák, sok hőszivattyús rendszer is alkalmas arra, hogy hűtsön a nyár folyamán. De nem minden hőszivattyús fűtő rendszer alkalmas erre. Ha hűtési funkciót is szeretnél, akkor ennek megfelelő rendszert kell választanod. Az ilyen rendszerek a drágábbak közé fognak tartozni, mivel inverteresnek kell lennie. A vízkeringetős hűtés leginkább a padlófűtéses hőleadó felületekkel passzol, bár elméletileg falra szerelt radiátorokkal is megoldható. A másik megoldás, ha olyan rendszert szeretnél, ami hűt is, ha vízkeringetéses rendszer helyett az inverteres klímát választod, ami a fűtést és a hűtést is helyből megoldja.
A vízkeringetéses rendszereknél megemlítendő, hogy vannak kombi cirkó rendszerek, melyek a fűtésen túl a lakás melegvíz ellátását is megoldják. Praktikus, ha nem szeretnél külön elektromos- vagy gázbojlert.
Radiátor típusok
A vízkeringetéses rendszerek egy érdekes aspektusa a radiátorok széles választéka. Vannak a tradicionális falra szerelhető radiátorok, a törölközőszárítós radiátorok, szegélylécben és tükrök szegélyezésében vezetett hőleadók, padlóba süllyesztett radiátorok (fém dobozba ágyazott radiátorok, melyeket a padló szintje alatt helyeznek el, általában fém ráccsal fedve), amikor a padló fölött valamilyen okból nem helyezhető el hőleadó felület. Ezen kívül létezik padba integrált radiátor, padlófűtés, mennyezetfűtés és falfűtés.
Bármilyen radiátort választasz is, ha hőszivattyús kazánnal fűtjük a rendszer, a radiátorok felületének nagyobbnak kell majd lennie, mintha gázkazánod lenne. Ennek az az oka, hogy egy gázkazános rendszer magasabb hőmérsékletű melegvizet keringet a fűtőkörökben, mint egy hőszivattyús rendszer. A kisebb hőlépcső miatt a hőszivattyús rendszer csak nagyobb felületen tudja leadni ugyanazt a hőmennyiséget.
Költség
A vízkeringetéses rendszerek egyik legnagyobb hátránya a beszerelés magas költsége. Még egy egyszerűbb háztartási rendszer sem fog kijönni 1,000,000 Ft alatt, egy komolyabb családi ház fűtésére megfelelő rendszer kiépítése simán belekerülhet 3,000,000 Ft-ba. A költség több tényezőtől is függ, a kazán típusán, hogy van-e hozzá csatlakozó víztartály, hány fűtőkör van, milyen a vezérlésük, a radiátorok típusa, mérete, elhelyezkedése. Amennyiben utólagos beépítésről van szó, magasabb költséggel kell számolni, mivel a beépítés megfelelő hely hiányában körülményesebb, mint egy új építkezés során.
Ha hőszivattyús kazánban gondolkodsz, akkor még jó pár milliót rá kell számolni, mivel a hőszivattyú bekerülési költsége igen magas. Ha már hőszivattyús rendszer, akkor érdemes földszondás hőszivattyút használni, mivel itt a föld levegőnél jóval stabilabb hőjéből lehet gazdálkodni (ami nem nagyon fog nulla alá menni, ami a hőszivattyú hatékonyságát nagyban csökkentené – lásd COP értékek). A földszondás hőszivattyú viszont még a hőszivattyúk között is a drágábbak közé tartozik.
A hőszivattyúk
A fűtésre használt hőszivattyúk COP értéke általában alacsonyabb, mint az inverteres klímáké. Ez azért van, mert az inverteres klímánál a hőlépcső a kinti levegő és benti cléhőmérséklet között jellemzően kisebb, mint a hőszivattyú környezeti hőmérséklete és a fűtővíz célhőmérséklete (ez 60 fok is lehet!) között. A hőszivattyú pedig akkor működik hatékonyabban, ha kisebb a hőlépcső.
Ezt a hatást némiképp kompenzálja, hogy a hőérzet a vízkeringetéses rendszereknél alapjában véve jobb, mint klímás fűtés esetében.
Össztettség
A vízkeringetéses rendszerek elég összetettek lehetnek. Részben ez az oka annak, hogy drágák. Nem csak az anyagköltség jelentős, de a beszerelés maga is költséges. A fűtőkörök csövezését, a szelepeket, tartályokat minde el kell helyezni valahol, ahol nincsenek szem előtt. Kisebb lakásoknál ez igen problémás, ha az ingatlant nem ilyen rendszerrel tervezték eleve. Ha nincsen eleve ilyen célra készült helységünk, a fűtőkörök vezérlése egy erre a célra kialakított szekrénnyel fedhető el.
A fűtési rendszer tehetetlensége
Egy másik probléma, ami a különösen a betonban vezetett vízkeringetéses rendszerekre jellemző, hogy a fűtő hatás csak lassanként jelentkezik. Onnan, hogy bekapcsoltad a fűtést, el kell telnie egy kis időnek (a kazántól mért távolság függvényében 0,5-2 órának), mire érezni fogod a meleget a talpad alatt. Ez érthető, hiszen a csövekben keringetett fűtővíznek el kell érnie a fűtendő szobák alá, és ott a hőt először a betonnak kell átadniuk, csak ezután fejti ki a rendszer a fűtő hatását. Ugyanígy kikapcsoláskor is el kell telnie egy időnek, mire a fűtő rendszer kihűl, és nem fűti tovább a tereket. Ez azért van, mert a rendszerben keringő hűtővíz csak akkor hűl ki, amikor leadta a benne tárolt hőt. A hőt átvevő beton réteg pedi még tovább tárolja és lassan adja le a hőt. Ehhez sok idő kell.
Ezért, ha egész nap nem vagy otthon, csak reggel és este lenne szükséged egy kis fűtésre, akkor egy ilyen nagy tehetetlenségű rendszer lehet, hogy nem a legjobb választás. Az ilyen rendszerek használói gyakran inkább egész nap folyamatosan fűtenek, és gyorsan kinyitják az ablakot, hogy kicsit hűljön a lakás, és így végül több energiát használnak fűtésre, mint amire valójában szükségük lenne.
Padlófűtésed persze lehet akkor is, ha nem beton rétegben futnak a csövek. Ebben az esetben a fűtővizet szállító csöveket alumínium hőleadóban vezetik el, melyek alulról szigeteltek. Ezt bámilyen alapbetonra le lehet rakni, fölé pedig az általad választott burkolat kerülhet.
Utólagos beszerelés
Ha jelenleg gázkazánnal működteted a vízkeringetéses fűtésrendszeredet, de túl magasak az üzemeltetési költségek, mert régi a rendszer és sokat kell szervizelni, akkor lehetséges a kazánt hőszivattyúsra cserélni. Csak arra kell figyelni, hogy olyan hőszivattyús kazánt válassz, ami tud olyan hőfokú fűtővizet előállítani, mint a jelenlegi kazánod. Ha az új kazán csak kevésbé meleg fűtővizet tud előállítani, akkor lehet, hogy a megfelelő hőleadáshoz túl kicsik lesznek a radiátoraid, és le kell majd cseréned azokat is.
Hatékonyan fűtő klímát szeretne?
Kérjen árajánlatot!
Ellenállás alapú elektromos fűtésrendszerek
A nem hőszivattyús elven működő elektromos fűtések ellenállás alapon működnek. Az elektromos áramot ezekben nagy ellenálláson vezetik át, minek hatására az ellenállás felmelegszik. A felmelegített ellenállás a hőt leadhatja infravörös sugárzással (minél alacsonyabb hőfokon működik az ellenállás, annál nagyobb hullámhosszú sugárzást bocsát ki), vagy egy ventilátor keringeti a levegőt a felmelegített ellenállás körül, és a meleg levegő ezek után kerül a lakótérbe.
Az ellenállás alpú elektromos fűtés elektromos energiát alakít hőenergiává. Itt az energiahatékonyság elméleti maximuma 100%. Míg a korábban tárgyalt hőszivattyús megoldások a 100%-ot jó val meg tudják haladni, az ellenállás alapú elektromos fűtés nem számít energiatakarékos fűtés rendszernek.
Bár az ellenállás alapú rendszerek beszerzési költsége alacsony, az üzemeltetési költség éppen az alacsony hatékonyság miatt magas. Ezért ezek nem költséghatékony elektromos fűtés rendszerek hosszú távon.
Hősugárzós fűtés
Az infravörös hőhullámok kisugárzásával fűtő berendezéseket meglepő módon hősugárzónak hívjuk. Ezek a hősugárzós fűtőeszközök praktikusan úgy működnek, mint a Nap. Közvetlenül a sugárzás által elért felületeket melegítik.
A hősugárzó legnagyobb előnye, hogy nagyon gyorsan felmelegszenek, és nincsen bennük mozgó alkatrész. A hősugárzók jellemzően hosszú éven át üzemelnek nagyon alacsony karbantartási igénnyel. Igaz, meghibásodás esetén a cserealkatrészek beszerzése sokkal nehezebb ma, mint pár évtizeddel ezelőtt. A hősugárzók viszont annyira olcsók, hogy meghibásodás esetén általában nem bajlódnak az alkatrészek cseréjével, hanem inkább vesznek egy újat. Ez persze a környezet számára nem a legjobb megoldás.
Modernebb kivitelben is kaphatóak ilyen hősugárzó fűtőtestek. Ezeket hívjuk ma infrapanelnek.
Elektromos fűtőpanelek
Az elektromos fűtőpanelek a hősugárzóval ellentétben a terek teljes légtömegét fűtik. Nem csoda, hogy sokkal tovább tart, míg érezhető lesz a hatásuk, és sokkal több energiát is fogyasztanak.
Ahogy a hőszivattyús rendszerek, legyen szó inverteres klímáról vagy vízkereingetéses rendszerről, úgy az ellenállás alapú elektromos fűtőrendszerek is fel tudják használni a napelemből származó elektromos áramot. Ha a fűtési energiaigényed nem sokkal magasabb, mint amit a napelem meg tud számodra termelni, akkor így egészen alacsonyan tarthatod a fűtés költségét. Persze, ha ugyanazt az áramot egy hőszivattyús rendszerben használod, azzal jóval magasabb fűtési teljesítményt tudsz elérni, de néha éppen egy ellenállás alapú fűtőtest lehet a legjobb megoldás. Például, ha van egy szobád, amiben a vízkeringetéses rendszer nincsen kialakítva. Ha a napelemmel kombinált megoldás érdekel, az infrapanel lehet a legjobb megoldás, mivel ennek kisebb a fogyasztása, mint a teljes teret fűtő elektromos fűtésnek, így jóval kevesebb áramra lesz szükséged a napelem által megtermelten túl.
